A munkáltató jogutód nélküli megszűnésének egyik intézményesített formája a felszámolás.

Azért csupán az egyik lehetséges mód, mivel egy szervezetnek más, egyéb megszűnési lehetőségei is adottak. Egy gazdasági társaság például megszűnhet jogutód nélkül, ha eltelt a szerződésben meghatározott időtartam, ha a tulajdonosok rendelkeznek a megszűntetésről, ha a tagok száma egy főre csökken, ha a cégbíróság hivatalból törli, ha a jogszabály így rendelkezik, pl. a fantom cégek esetén stb. (2006. évi IV. tv. "Gt"). De megszűnhet jogutód nélkül költségvetési szerv is, a jogszabály külön rendelkezése folytán.

A csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvény (1991. évi XLIX. tv.) hatálya a gazdálkodó szervekre terjed ki, de meghatározott eltérésekkel az megfelelően alkalmazható a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, valamint a sportegyesületekre is [Csőd tv. 2. § (1) bek.].

A szóban lévő törvény a közelmúltban jelentősen módosult. Alkalmazása évről évre változatlanul aktuális. Szükséges tehát, hogy a fontosabb rendelkezéseit bemutassuk.

A törvény változatlan célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet (adós) jogutód nélküli megszűntetése során a hitelezők az itt meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A hitelezők fogalmába tartoznak azok a munkavállalók is, akik jogos követelésüket a fizetésképtelenség folytán nem kapják meg, ha őket a felszámoló nyilvántartásba vette.

A vonatkozó szabály egyébként összhangban áll az Mt. szabályával (86/A. §, 94/A-94/F. § a) pont).

A felszámolási eljárás egy bonyolult és hosszú időt igénylő folyamat. Megindítását előbb az ún. csődeljárás előzi meg.

A csődeljárás

A csődeljárás keretében az adós gazdálkodó szervezet fizetési haladékot (moratórium) kap annak reményében, hogy a hitelezőkkel "csődegyességet" köt, vagy erre legalább is kísérletet tesz.

A csődeljárás kérelem alapján indul. A kérelmet a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet vezetője, vagy a hitelezők terjeszthetik elő az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, illetve 2010. július 1. után - ide nem értve természetes személyű hitelezőket - kizárólag elektronikus nyomtatvány felhasználásával.

A kérelmet az adós székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz kell benyújtani, amely nem peres eljárásban dönt.

A csődeljárás megindításról a bíróság a Cégközlönyben közzétett végzéssel rendelkezik. A csődeljárás megindításától számított 45 napon belül az adós köteles egyezségi tárgyalást folytatni, amelyre a hitelezőket és a vagyonfelügyelőt i meg kell hívni. A vagyonfelügyelőt a hitelezők kérésére a bíróság jelöli ki, akinek a feladata a kötendő egyezség előkészítése, a felek nyilatkozatainak, a szerződések, a követelések érvényesítésének ellenőrzése.

Az egyezségi tárgyalás során az adós fizetési haladékot kérhet, amelynek időtartama a csődeljárás megindításától számított 365 napot nem haladhatja meg. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az egyezséget pedig a bírság hagyja jóvá.

Az adós vezetője ezenkívül 8 napon beül köteles a csőd-, illetve a felszámolási eljárás megindításáról a munkahelyi szakszervezetet, az üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkavállalók közvetlen érdekképviseletét, valamint az állami foglalkoztatási szervet tájékoztatni.

A hitelezők a csődeljárás (de a később induló felszámolási eljárás) megindításával - érdekeik védelme és képviseletük ellátása érdekében - maguk közül 3-7 főből álló "hitelezői választmányt" alakíthatnak, amely figyelemmel kíséri az eljárás folyamatát, tevékenységüket ügyrendbe szabályozhatják, döntéseiket nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozzák meg. Létrejöttükről kötelesek értesíteni az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt és a felszámolót.

A csődeljárás elsődlegesen a gazdálkodó szervezet tartozását hivatott rendezni. Nem zárja ki természetesen, hogy a munkáltató a gazdasági nehézségek enyhítése érdekében a szükségnek megfelelő létszámcsökkentést hajtson végre.

A csődeljárás sikeres folyamata megmentheti a gazdálkodó szervezet további működését, ellenkező esetben azonban elkerülhetetlen a felszámolási eljárás megindítása.

A felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás egyrészt

- Hivatalból (tv. 22. §-a), másrészt

- Kérelem alapján indul meg.

Ilyen kérelmet terjeszthet elő maga az adós, ha a csődeljárás lehetőségével nem tudott, vagy nem kívánt élni.

A hitelezők pedig akkor, ha az adóst fizetésképtelennek tartják a tartozás megfizetésében. Egyúttal kérhetik, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére "vagyonfelügyelőt" rendeljen ki. Ha a bíróság valószínűsíti a követelések kielégítésének veszélyét, eleget tesz a kérelemnek, feltéve, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelő díját megelőlegezik.

A bíróság - nem peres eljárásban - megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Az adós kérelmére 30 napos határidőt engedélyezhet a tartozások kiegyenlítésére. Ellenkező esetben megállapítja az adós fizetésképtelenségét és egyúttal kijelöli a felszámolót. (A felszámoló a kormány által megállapított névjegyzékből rendelhető ki.)

A felszámoló - munkájának segítése érdekében - az adós felszámolásának gyakran bonyolult lefolytatására "felszámoló biztost" vehet igénybe. Ilyen feladatra csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező (büntetlen előéletű) személy alkalmazható akár munkaviszony, tagsági viszony, vagy megbízói jogviszony keretében. Az alkalmazás tényét a felszámoló 5 munkanapon belül köteles a bíróságnak bejelenteni.

A felszámolási eljárás - mint azt az előzőekben említettük - akkor indul meg, amikor a bíróság ezirányú végzése a Cégközlönyben megjelenik.

Első lépésként a gazdálkodó szerv vezetője záróleltárt, valamint éves beszámolót köteles készíteni és azt 30 napon belül az adóhatóságnak és a felszámolónak megküldeni. Emellett egyéb - a vagyonra vonatkozó - nyilatkozatokat, tájékoztatásokat megtenni (tv. 31. §), általában köteles a felszámoló tevékenységét előmozdítani. Mulasztás vagy valótlan adatok közlése bírság kiszabását vonja maga után.

Ha pedig a felszámolóbiztos állapít meg eltérést a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás között, köteles ezt a felszámoló tudomására hozni.

A felszámoló, vagy akár a hitelezők kérhetik a bíróságtól annak megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vezetői (legfeljebb a felszámolás megindítását megelőző három éven belül) ügyvezetési feladataikat úgy látták el, hogy az fizetésképtelenséget eredményezett. Ha többen okozták a kárt, felelősségük egyetemleges. A keresetben vagyoni biztosítás nyújtása is kérhető a követelések kielégítése céljából.

Jogi szempontból kiemelkedő a tulajdonosi jogok korlátozása. A felszámolás kezdő időpontjával ugyanis megszűnnek a tulajdonosok gazdálkodó szervezettel kapcsolatos valamennyi jogszabályban meghatározott jogai. A gazdálkodó szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik, nyilatkozatainak a cég neve mellett a "felszámolás alatt" ("f. a.") megjelölésű kiegészítéssel. Ennek megfelelően természetesen korlátozás alá esik az alapítási jogok, valamint a munkajogi jogszabályok alkalmazása is. Ettől kezdve az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja.

A felszámoló a humánerőforrás vonatkozásában elsősorban a vezető állású (beosztású) munkavállalóktól szabadul meg. Ezek rendszerint igen magas munkabérrel rendelkeznek, amelynek kifizetését jelentősen csökkentené az amúgy is fizetésképtelen adós vagyonát. Ezenkívül összefonódásuk folytán felmerülhet a vagyon kijátszása is. E veszélyek elkerülése érdekében a csődtörvény jelentősen korlátozza a bérek kifizetését, amelyről később szólunk.

Az igények érvényesítése

A bíróság Cégközlönyben közzétett végzése tartalmazza többek között a hitelezőknek szóló azon felhívást, hogy ismert követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak [28. § (2) bek. f) pontja].

A felszámolás kezdő időpontjában ugyanis a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szerv vagyonával kapcsolatos nyilatkozatokat (elismerés vagy elutasítás) csak a felszámoló tehet. Pénzkövetelések kizárólag a felszámolási eljárásban érvényesíthetők.

A felszámoló azokat a hitelezői követeléseket, amelyeket elismert, nyilvántartásba veszi és ha van rá vagyoni fedezet, kielégíti. A 40 nap után érkezett követeléseket külön nyilvántartásba veszi, ha a 40 napon belüli követelések kielégítést nyertek és azok teljesítésére továbbra is van fedezet. A 180 napon túl bejelentett követelések nem érvényesíthetők.

Lényeges szabály, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nem peres eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. Viszont a folyamatban lévő - felszámolás körébe tartozó - végrehajtási eljárásokat bíróság megszünteti és az iratokat a felszámolónak megküldi.

A felszámolás elindulását követő 40 nap eltelt után, de a zárómérleg benyújtásáig a felek (hitelezők és az adós) bármikor egyezkedhetnek. Az egyezségi tárgyalást a bíróság tűzi ki. Az egyezség a teljesítés határidejére, a kielégítés arányára, módjára és sorrendjére irányulhat. Az egyességet a bíróság vagy jóváhagyja, vagy elutasítja.

A felszámoló a követelések és tartozások megvizsgálása és teljesítése után zárómérleget, záró-adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít és ezeket megküldi a bíróságnak. A bíróság mindezekről tájékoztatja a hitelezőket, akik ezzel kapcsolatban 30 napon belül észrevételt tehetnek.

Kielégítési sorrend

A törvény (57. §) szigorú sorrendet határoz meg a tartozások kielégítése vonatkozásában. Első helyen jelöli meg a felszámolás költségeit. Hogy mi tartozik ebbe a körbe, arról tételes felsorolást nyújt. Eszerint a felszámolási költség fogalmába tartozik:

a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, a végkielégítés, a kollektív szerződésben és a munkaszerződésben meghatározott juttatások, valamint az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettségek,

b) a vagyon megóvásával kapcsolatos költségek

c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek,

d) az adóst terhelő, a bérgarancia alapból kapott támogatás,

e) a bírósági eljárás során felmerült költségek,

f) az adós iratanyagának elhelyezésével felmerült költség,

g) a felszámolás díja.

A további sorrendi körbe tartoznak a zálogjoggal biztosított követelések, a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék stb. Ezt követik az adók módjára behajtható köztartozások (víz- csatornadíj), valamint az egyéb követelések.

A kielégítési sorrend végezetéül szerepelnek azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet részvényese, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, mindezek közeli hozzátartozója, élettársa.

Megjegyzendő, hogy a vezető állású munkavállalók tekintetében az Mt. akként rendelkezik, hogy amennyiben a vezető munkaviszonyát a munkáltató csőd- vagy felszámolási eljárás során szünteti meg, úgy részére hat havi átlagkereset jár, az ezt meghaladó díjazás a felszámolási eljárás megszűnésekor (a zárómérleg jóváhagyás után) válik esedékessé [Mt. 190. § (4) bek.].

További korlátozás a munkáltató rendes felmondása [Csőd tv. 57. § (3) bek.], illetve a munkavállaló által történő jogszerű rendkívüli felmondás esetén (1/2003. sz. polgári jogegységi határozat), hogy a munkavállalót megillető végkielégítés, illetve a felmentési időre járó átlagkereset összegéből csak az Mt. által meghatározott mértékű összeg vehető elsődlegesen figyelembe, ha az erre szóló megállapodást a felek a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel megkötötték. Az Mt.-ben meghatározott mértéket meghaladó átlagkereset kifizetésére a kielégítési sorrend d) pontos követelése ("magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelés") pozíciójában kerülhet sor.

A bíróság végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők kielégítéséről, a bankszámlák megszűntetéséről, a felszámolás befejezéséről és az adós megszűntetéséről. A végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Végezetül megjegyzendő, hogy a Csődtörvény 65-79. §-ában rendelkezett a végelszámolás rendjéről. A végelszámolás olyan eljárás, ahol a cég nem fizetésképtelen, de úgy kíván jogutód nélkül megszűnni, hogy hitelezőit kielégíti.

Minthogy a végelszámolás egyszerűbb eljárási folyamat, ezért szabályozása kikerült a Csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvényből és 2006. július 1-jével átkerült a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény szabályozási körébe. Az itt található szabályozás hatálya nemcsak a gazdasági társaságokra, hanem valamennyi cégnek minősülő szervezetre kiterjed.